Török Nyelvtan Egyszerűen 1. - A széles jelen

Sziasztok!

Nagyon sokat gondolkodtam ennek a bejegyzés-sorozatnak a címén, és végül erre jutottam. Miért ne lenne a cím is olyan egyszerű mint a tartalom? Én magam, amikor először török tanulásra adtam a fejemet, akkor szembesültem vele először, hogy magyar anyagok, amik használható minőségűek szinte nem léteznek (tisztelet a kivételnek, mert ők viszont nagyon odatették a munkájukat mindig is), és angol anyag sincsen olyan sok, illetve ha van is, hiányos, hibás meg különben is: angol. Hiába beszélsz jól, magyarul sokkal könnyebben át fog jönni, arról nem is beszélve, hogy rengeteg az olyan dolog, amit egyszerűen nem lehet angolra átültetni, mert nem létezik a nyelvben. Így úgy döntöttem, hogy ha már magamnak össze írogattam egy csomó nyelvtant, akkor miért ne oszthatnám meg Veletek is (persze, szép, javított verziókban)?

Első nagy témánk az „igeidők” lesz, aztán majd szépen lassan igyekszem mindenhez feltöltögetni anyagokat (heti két anyagot terveztem előreláthatólag)! Jó szórakozást hozzá! J

Mercedes

Az igeidők

Személy szerint rengeteg csoportosítását láttam már könyvekben az igeidőknek, és leginkább csak arra voltak jók, hogy teljesen összezavarjanak, hogy most ez mit kaphat, ez hogyan épül fel, ezt hogyan fordítjuk, és társai… pontosan ezért gondoltam rá, hogy legelőször ezekről készítek egy öt részes bejegyzés sorozatot, amiben a számomra lehető leglogikusabb csoportosítom az igeidőket, illetve mutatom be a felépítésüket és használatukat.

A széles jelen

Elsőként kezdjük a „Széles jelennel” vagyis a „Geniş zamannal”, mert tapasztalataim szerint ez az igeidő valamiért nehézségeket szokott okozni mind képzésben, mind pedig használatban a nyelvtanulóknak. Illetve még én is erre emlékszem, mint egy fajta mumusra a tanulási folyamatban… J.

1. Nézzük előbb a képzési módját!

- ha az ige töve magánhangzóra végződik, akkor – r + személyrag – demek – derim.

- ha az ige töve mássalhangzóra végződik, és EGY szótagú, akkor –ar/er + személyrag – kesmek – keserim.

- ha az ige töve mássalhangzóra végződik, de TÖBB szótagú, akkor pedig - ‑ir ‑ır ‑ür – ur + személyrag a magánhangzó harmóniának megfelelően.

És még mielőtt bárhová is továbblépnénk, nagyon fontos, hogy van nekünk kereken tizenhárom kivételünk, amikor is ezek a képzési szabályok nem érvényesülnek, mert a kiejtés módosította őket! Ezek pedig a következőek:

- almak, bilmek, bulmak, durmak, gelmek, görmek, kalmak, olmak, ölmek, sanmak, vermek, varmak, vurmak – tehát ezekből NEM lesz például „bilERim”, ahogyan lennie kellene, hanem bilirim lesz. NEM lesz „gelerim”, hanem gelirim lesz. És így tovább, de azért a biztonság kedvéért itt a lista:

- alırım – nem alarım

- bilirim – nem bilerim

- bulurum – nem bularım

- dururum – nem durarım

- gelirim – nem gelerim

- görürüm – nem görerim

- kalırım – nem kalarım

- olurum – nem olarım

- ölürüm – nem ölerim

- sanırım – nem sanarım

- veririm – nem vererim

- varırım – nem vararım

- vururum – és nem vurarım

Őszinte leszek, szerintem így ilyen formában teljesen felesleges őket megtanulni, hogy „na, ez kivétel!”, mert ezek talán a leggyakrabban használ török igék, így nagyjából esélyünk sincs őket helytelenül megtanulni, hiszen eleve kizárólag ilyen formákban láthatjuk őket. De azért odaírtam melléjük, hogy milyen formában nem használatosak még véletlen sem. A török nyelvtannak talán ez a leghosszabb „kivételes” része.

Nézzünk egy ragozási példát mindhárom csoportra! Első táblázat a kijelentő, második a tagadó mindig. A harmadik és negyedik pedig az ige kérdő alakjai szintén ebben a sorrendben.  

1. A magánhangzóra végződő igető: igető + r + személyrag – példánk: bekle-mek (várni), başla-mak (kezdeni). A mássalhangzó harmónia itt is érvényesül!

E/1 – beklerim, başlarım – várok, kezdek	T/1 – bekleriz, başlarız – várunk, kezdünk
E/2 – beklersin, başlarsın – vársz, kezded	T/2 – beklersiniz, başlarsınız – vártok, kezdetek
E/3 – bekler, başlar – vár, kezd	T/3 – beklerler, başlarlar – várnak, kezdenek

- széles jelenben tagadásra – ma/me vagy – maz/mez-t használunk az alábbiak alapján:

E/1 – beklemem – nem várok	T/1 – beklemeyiz – nem várunk
E/2 – beklemezsin – nem vársz	T/2 – beklemezsiniz – nem vártok
E/3 – beklemez – nem vár	T/3 – beklemezler – nem várnak

E/1 – bekler miyim? – várok?	T/1 – bekler miyiz? – várunk?
E/2 – bekler misin? – vársz?	T/2 – bekler misiniz? – vártok?
E/3 – bekler mi? – vár?	T/3 – beklerler mi? – várnak?

E/1 – beklemez miyim?* - nem várok?	T/1 – beklemez miyiz? – nem várunk?
E/2 – beklemez misin? – nem vársz?	T/2 – beklemez misiniz? – nem vártok?
E/3 – beklemez mi? – nem vár?	T/3 – beklemezler mi? – nem várnak?

*köznyelvben ez módosulhat „beklemem mi?”-re vagy bakmak igével használva főképp: „bakmaz mıyım? helyett bakmam mı?-t” mondunk. De ez abszolút nem a hivatalos verzió, csak jó tudni, hogy nehogy valami új igeidőnek tűnjön, ha esetleg találkoznátok vele.

2. A mássalhangzóra végződő egy szótagú igető: igető + ar/er + személyrag – példánk: yap-mak (csinálni). A mássalhangzó harmóniának ebben a csoportban is érvényesülnie kell!

E/1 - yaparım	T/1 - yaparız
E/2 – yaparsın	T/2 - yaparsınız
E/3 - yapar	T/3 – yaparlar

E/1 - yapmam	T/1 - yapmayız
E/2 - yapmazsın	T/2 - yapmazsınız
E/3 - yapmaz	T/3 - yapmazlar

E/1 – yapar mıyım?	T/1 – yapar mıyız?
E/2 – yapar mısın?	T/2 – yapar mısınız?
E/3 – yapar mı?	T/3 – yaparlar mı?

E/1 – yapmaz mıyım?	T/1 – yapmaz mıyız?
E/2 – yapmaz mısın?	T/2 – yapmaz mısınız?
E/3 – yapmaz mı?	T/3 yapmazlar mı?

3. A mássalhangzóra végződő TÖBB szótagú igető: igető + r + ir/ır/ur/ür + személyrag – példánk: gönder-mek (küldeni). NAGYON fontos, hogy nem lesz belőlük „göndersin” és társai, mert az már mást jelent (göndersin azt jelenti, hogy „ő küldje (azt a valamit)”. A széles jelennek mindenképp meg kell jelennie az igében, ez esetben –ir formátumban.

E/1 – gönderirim	T/1 - göndeririz
E/2 – gönderirsin	T/2 - gönderirsiniz
E/3 - gönderir	T/3 – gönderirler

E/1 - göndermem	T/1 - göndermeyiz
E/2 - göndermezsin	T/2 - göndermezsiniz
E/3 - göndermez	T/3 - göndermezler

E/1 – gönderir miyim?	T/1 – gönderir miyiz?
E/2 – gönderir misin?	T/2 – gönderir misiniz?
E/3 gönderir mi?	T/3 – gönderirler mi?

E/1 – göndermez miyim?	T/1 – göndermez miyiz?
E/2 – göndermez misin?	T/2 – göndermez misiniz?
E/3 – göndermez mi?	T/3 – göndermezler mi?

És egy másik fontos táblázat jöjjön még a végére! Ugye, az „Efe paşa çok hasta” című mondóka megvan mindenkinek? Ha nincs, akkor mostantól legyen, mert a benne lévő mássalhangzók azért fontosak, mert ezekkel mindig történik valami a szavakban. Például máshogy ragozzuk őket. Jelen esetben a t-ből „d” lesz széles jelenben (is). De lássunk is erre egy példát a széles jelenben! A példaszavunk az „et-mek” (csinálni), illetve a „git-mek” (menni) lesz.

E/1 – ederim, giderim	T/1 – ederiz, gideriz
E/2 – edersin, gidersin	T/2 – edersiniz, gidersiniz
E/3 – eder, gider	T/3 – ederler, giderler

E/1 – etmem, gitmem	T/1 – etmeyiz, gitmeyiz
E/2 – etmezsin, gitmezsin	T/2 – etmezsiniz, gitmezsiniz
E/3 – etmez, gitmez	T/3 – etmezler, gitmezler

E/1 – eder miyim? gider miyim?	T/1 – eder miyiz? gider miyiz?
E/2 – eder misin? gider misin?	T/2 – eder misiniz? gider misiniz?
E/3 – eder mi? gider mi?	T/1 – ederler mi? giderler mi?

E/1 – etmez miyim? gitmez miyim?	T/1 – etmez miyiz? gitmez miyiz?
E/2 – etmez misin? gitmez misin?	T/2 - etmez misiniz? gitmez misiniz?
E/3 – etmez mi? gitmez mi?	T/3 - etmezler mi? gitmezler mi?

Na, most hogy kitáblázatoztuk a lelkünket is (nyugodtan adjatok neki időt, nézegessétek, figyeljétek a szabályszerűségeket), térjünk rá a valódi lényegi részre, hogy mégis miért van ez a sok minden, és ezt hogyan is használjuk? Egyet fontos tisztázni még az elején: ez nem jelen idő, csupán mivel a magyar nyelv nem ismeri az ilyen igeidőt, ezért legtöbbször jelen időre fordítjuk. Nem véletlen széles a neve törökül is, hiszen lefed mindent.

1. A legáltalánosabb dolog, amivel talán mindenki találkozik: akkor használjuk ezt az igeidőt, ha általános, örökérvényű hatalmas jelentőségű igazságokat akarunk megfogalmazni, mint például: „Kedim konuşmaz” – vagyis „A macskám nem beszél”. Ha valakié mégis tud, attól elnézést kérek.

2. Vagy ismétlődő tevékenységek kifejezésére is használhatjuk. Például „Her gün yüzerim.” – „Mindennap úszok.”.

3. Udvarias kérések esetén is ezt használjuk, mint például „Benimle evlenir misin?” – „Hozzám jönnél?”. Légyszí. Vagy „Tuz verir misin?” – „Odaadnád a sót?”. Mert botrány a levesed. „Kapıyı açar mısınız?”. Mert különben itt szakad ki a kezemből az összes Migros szatyor (*ez köztem és házi güvenlik kontrolü között lejátszódó beszélgetés minden egyes hazatérésemkor…).

4. Ez talán megállná a helyét az ismétlődő cselekvések között is, de én inkább kettébontottam: szokások, tetszik/nem tetszik esetekben is ezt használhatjuk. Például: „Soha nem iszom kávét” – „Asla kahve içmem.” (vidd is innen). Vagy „Melyiket ajánlod?” – „Hangisini önerirsin?”.

5. Közeli jövőben megtörténő eseményekre is használhatjuk, amik lehet, hogy megtörténnek, de lehet hogy nem, tehát nem biztos, fix „igazságok”, közlések. Például „Holnap lehet, hogy moziba megyünk.” – „Yarin belki sinemaya gideriz.”. Talán nélkül is használható, pl. „Este tésztát eszem.” – „Bu akşam makarna yerim.” És ezt nem húsz évvel ezelőtt találtam ki, hanem mondjuk ma reggel, és ma este is fog megtörténni nagy valószínűséggel.

De ettől függetlenül ez nem egy szentírás, tehát tudtommal még senkit nem hurcoltak meg, ha azt mondta „Eve gideceğim (Elindulok haza.)” és aztán tíz perc múlva elindult, és nem széles jelent használt, hanem jövőidőt.

6. Ez az igeidő találgatásokat is kifejezhet. Pl. „Apának ez nem tetszene/nem fog tetszeni” – „Babam bundan hoşlanmaz”.

És, ami nagyon-nagyon fontos, ez az igeidő egyben a feltételes, tehát „-sa/se-s” mondatok „másik fele” is („Ona söylesen inanır” – „Ha neki mondanád, elhinné.” – de ezt majd a jövőben átvesszük, természetesen), tehát simán kifejezhetjük vele azt is, hogy „én nem tenném” – „ben yapmam”. Tehát, amikor törökül azt mondjuk, hogy „ben oraya gitmem”, akkor ezt magyarra meglehetősen sokféleképpen fordíthatjuk, mert lehet „én oda nem megyek (soha)”, „én nem fogok odamenni (a közeljövőben)”, „én nem mennék oda”.

Ez lett volna a széles jelen mára! Ha kérdésetek maradt,

akkor nyugodtan jöhet, mindenre válaszolok J. Szép napot Nektek!

Mercedes