A hennaest rejtelmei, avagy a "kına gecesi"...

A hennaest rejtelmei, avagy a „kına gecesi-ről”…

Talán már többen hallottatok erről a tradícióról, de pontos, naprakész információkat arról, hogy hogyan is zajlik, mi is történik egy hennaestén, és miért, nem igazán találni magyarul, úgyhogy gondoltam, ma erről írok nektek, a saját tapasztalataim alapján. Úgyhogy kezdjünk is bele!

Manapság a hennaest (vagyis „kına gecesi” törökül) inkább egy fajta „showműsor” lett, ürügy a szórakozásra, táncolásra, illetve újabb csodás dekorációk kigondolására, az esküvőt megelőzően, mintsem egy mélyebb, vallási tradíció (ahogy az eredetileg lett volna, illetve eredetileg volt), ami egy lépéssel közelebb vinné az ember lányát a házassághoz, a szülői háztól való elváláshoz.

Mostanság (azért fogalmazok így, mert tíz-tizenöt éve például Törökországban egyáltalán nem volt divat hennaestet tartani, különösen nem olyan formában, ahogyan ma csinálják) külön kizárólag hennaesttel foglalkozó cégek alakultak, akik vagy a menyasszony által választott helyszínre vagy saját helyszínen nyújtják szolgáltatásaikat A-tól Z-ig.

Mit értünk A-tól Z-ig alatt? Mi kell egy hennaesthez? Első körben, amit el kell dönteni, hogy miféle típusú szórakozást szeretnénk. Két választási lehetőségünk van. Vagy kizárólag nők vehetnek részt az eseményen (ilyenkor a legtöbb helyszín továbbkérdez, hogy mennyire szigorúak az elvárásaink, lehet-e férfi a biztonsági őr, a DJ, hogy tényleg csak nők léphessenek be, vagy kizárólag a vendégekre korlátozzuk ezt ésatöbbi…) vagy pedig vegyes a társaság, és férfi meghívottak is lehetnek (ez is nagyon népszerű már, bár ilyenkor inkább egy szabadabb leánybúcsúról van szó, mintsem bármi valláshoz kapcsolódó eseményről). Másik fontos kérdés, hogy milyen ’típusú” szórakozást szeretnénk. Általában a hennaesteken alkohol nincsen, de vannak, akik direkt olyan helyszínt keresnek, ahol ilyesmire van lehetőség, mert ők olyan rendezvényt preferálnak. Ez igazából teljesen a páron és a pár „hátterén” múlik, hogy milyen fajta szórakozást szeretnének, mennyire vallásosak, mennyire vallásosak a meghívottak vagy mennyire akarnak egyáltalán részt venni ezen férfiak (mert klasszikusan a hennaest a mai lehetőségektől és stílusoktól függetlenül inkább egy női szórakozás), mert például, ha egy vallásosabb családról van szó, akkor sok értelme nincsen vegyes társaságban tartani, mert sok nő nem fog tudni felszabadultan szórakozni vagy esetleg vissza is mondják.

Ezenkívül vannak még kellékek a hennaesthez (vörös fátyol a menyasszonynak, zöld fátyol a vőlegény hátára, maga a hennák – itt ne ezekre a szépen megmunkált motívumokra gondoljunk, nem ez fog történni –, és egyéb apróságok), de pont ezért hasznosak ezek a cégek, mert ezzel ők foglalkoznak helyettünk. De akkor mivel foglalkozik a menyasszony a hennaest előtt? A ruhaválasztással főképp.

Régebben mindenképp a piros, bordó, vörös valamely árnyalatát hordták (mivel a piros szín a bőséget, áldást meg a hasonló jó dolgokat jelképezi Törökországban) a lányok tradicionálisabb formájú kaftánokon és még ma is ezeket preferálják sokan, viszont mostanság már teljesen elfogadott más színű ruhát választani pusztán tetszés miatt, és annak sem kell kaftánnak vagy bindallı-nak lennie mindenképpen, hanem lehet sima estélyi is. Amennyire én láttam, a többség ezt preferálja már (néhányan az este folyamán többször is átöltöznek akár), és csak a hennaszertartásra cserélik le az estélyit hagyományos viseletre. Én magam is így tettem anno.

Hagyományosabb viselet, az a bizonyos "bindallı"

Szóval, tegyük fel, hogy megvan a ruhánk (ruháink), megvan a helyszínünk, kiküldtük a meghívókat, el is jöttek a vendégek, de mégis mi fog most történni?

A vendégek miután elfoglalták a helyüket (természetesen a lokum és a türk kahvesi ikram után), várakoznak a menyasszony belépőjére. Ez a menyasszony vérmérsékletétől függően különböző lehet. Van, aki nagy, hangos, látványos belépőt akar, és külön koreográfiát készít a helyszín táncos lányaival, és táncolva lép be a terembe, van aki szintén hasonló, és 5-6 dobost maga köré gyűjtve érkezik, vagy van aki szolidabb, és csak belépdel a zenére a táncosok mögött (én).

Ezután kezdődik a tánc és lényegében a szórakozás. A táncos lányok az állandó hangulatfelelősek, némelyiknél dob van, és dobol, némelyikük táncol, a vendégsereg pedig hozzájuk és a menyasszonyhoz csatlakozik. Ez egy jó ideig így megy, természetesen a menyasszonynak kell a legtöbbet táncolnia… Majd pedig az este közepe felé, a menyasszony eltűnik, elmegy átöltözni, a hangulat kissé elcsendesedik, mert nemsokára érkezik a vőlegény (vagy egyedül vagy néhány közeli barátja társaságában), és megkezdődik a hennaszertartás.

A vőlegényt is nagy taps, ováció fogadja, ahogy belép a terembe/helyszínre, majd ezt követően leültetik az immáron hagyományos viseletbe öltözött menyasszony mellé, hogy az egyik táncos kivitelezésében elkezdődjön a „fátyol felrakása”. Ilyenkor az adott táncos néha lassabban, néha gyorsabban zenére táncolva beteríti a menyasszony arcát teljesen egy vörös fátyollal. Ő így marad a szertartás végéig. Míg a damat (vőlegény) zöld színű kendőt kap a hátára terítve.

Ezt követően a táncos lányok felsorakoznak, és hangosan dalolva jelzik a menyasszony leendő anyósának, hogy a menyasszony nem nyitja ki a tenyerét, hogy bele tudják rakni a hennát, mit tehetnének? Persze, ez csak egy játék, ami arra megy ki, hogy a leendő anyós, a már előre bekészített értékes „köztársasági aranyat” a lány kezébe helyezze, ami ezáltal így végre kinyílik… J. Erre utána ráhelyezik a hennát (a leendő anyósok vagy a család más idősebb tagjai is lehetnek ezek) a menyasszony tenyerére, a vőlegénynek pedig az ujjának a végére, és szorosan rákötik, hogy az est későbbi folyamán se essen le/ki, és szépen megszínezze a bőrt és a körmöt. Ez a szertartás a hennával együtt jelképezi, hogy a menyasszony most már elindult a családjától való leválás útján (ezért a hennamenyasszonyok klasszikus „képe” a síró, szomorú lány).

Ezt követően a pár feláll, a vőlegény felemeli a menyasszonyt takaró vörös fátylat, majd még egy keveset táncolnak egymással (de itt ne a hagyományos lassúzást képzeljük el, hanem dobolást és mellé egy kis „oynamak”-ot :D), majd ezt követően a férfinép távozik, míg a nők még folytatják a szórakozást maguk között pár óráig. Az egész mulatság nagyjából este tizenegy, fél tizenkettő tájékán szokott véget érni, és másnapra (többségében másnap van a  düğün, vagyis a lakodalom) csak a henna foltjának az emléke marad.

Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)