Török Nyelvtan Egyszerűen 3. - A jövő idő
Vissza
a jövőbe, avagy a jövőidő rejtelmei…
A
mai bejegyzésben a gelecek zamannal,
vagyis a jövőidővel fogunk foglalkozni, ami a török nyelvben egy sokkal
gyakrabban használt igeidő mint a magyar nyelvben.
1. Hogyan épül fel?
A
török nyelvben a jövő időt az – (y)acak/ecek szavacskákkal fejezzük ki,
amelyeket az igető és a személyragok közé ékelünk. Ha az igető magánhangzóra végződik, akkor a
–(y)ecek/acak-ot adjuk hozzá, ha pedig mássalhangzóra, akkor csak simán az
–acak/ecek-et. Illusztráljuk ezt néhány példával! Ragozzunk végig
egy etmek, yapmak (csinálni) és egy yürümek (sétálni) igét!
E/1
– edeceğim,
yapacağım, yürüyeceğim
|
T/1
– edeceğiz, yapacağım, yürüyeceğiz
|
E/2
– edeceksin, yapacaksın, yürüyeceksin
|
T/2
– edeceksiniz, yapacaksınız, yürüyeceksiniz
|
E/3
– edecek, yapacak, yürüyecek
|
T/3
– edecekler, yapacaklar,
yürüyecekler
|
Ugye,
emlékeztek az „Efe paşa çok hasta” című mondókára? Ebből
adódóan látjuk, hogy ebben szerepel a „k” betű, tehát, ha a szó végére kerül,
akkor valami fog vele történni. Nevezetesen annyi, hogy nem ejtjük ki, hanem „yumuşak g” lesz belőle minden esetben E/1-es és
T/1-es személyben kivétel nélkül.
Apropó
kiejtés! Ennél az igeidőnél nagyon
fontos, hogy a sokszor emlegetett „úgy ejtem, ahogy írom” dolog abszolút nem
érvényesül! Ilyen „ededzsejim” meg „yapadzsajöm,
illetve „edezsejiz” (ez a nr. 1.
kedvencem) a „geledzsejiz” és „yürüyedzsejiz”-zel karöltve. Így szépen
betűről betűre kiejtve. Mer’ úgy az
igazi. Na, ilyet hacsak valaki nem
csapott fel török zenei producernek, és dalírás közben ügyelnie kell rá, hogy
kijöjjön a dallam (dalokban hallhatóak pont ezért ezek a formátumok, nem pedig azért
mert ez lenne a standard kiejtés!),
meg a ritmus meg a ki tudja még mi, inkább ne csináljunk, mert nagyon csúnya.
Pontosan
ezért, mivel a kiejtés
nagyon eltorzult az írásmódhoz képest, a „szlengben” megjelent
ennek a „rendes” írásmódja is, tehát ne várjuk szinte soha, hogy hivatalosan levélen, híradón és
társain kívül valaha is így látjuk leírva például a „söyleyeceğim”-et (mondani fogom),
helyette, „söylicem” lesz, ami pontosan
követi a kiejtés módját. Szöjlidzsem. Szöjlejedzseijim és társait itt is
hagyjuk meg a dalszerzők gondjának.
A másik
fontos még, hogy a köznyelvben a E/2 is
módosuláson esik át. Valamiért a –eceksin/acaksın-t túl hosszúnak ítélte meg a
köznyelv kiejteni, így lett belőle például „edeceksin”
helyett „edicen” (edidzsen) vagy pedig „geleceksin” helyett
„gelicen”.
E/1
- etmeyeceğim
|
T/1
- etmeyeceğiz
|
E/2
- etmeyeceksin
|
T/2
- etmeyeceksiniz
|
E/3
– etmeyecek
|
T/3
- etmeyecekler
|
-
a tagadás itt is a már megszokottnak számító – ma/me amelyhez az –acak/ecek szavacskát
egy y-nal toldjuk hozzá.
E/1
– edecek miyim? etmeyecek miyim?
|
T/1
– edecek miyiz? etmeyecek miyiz?
|
E/2
– edecek misin? etmeyecek misin?*
|
T/2
– edecek misiniz? etmeyecek misiniz?
|
E/3
– edecek mi? etmeyecek mi?
|
T/3
– edecekler mi? etmeyecekler mi?
|
*
köznyelvben ebből gyakorta csak annyi marad, hogy „edicen mi?” vagy még gyakrabban
a „gelecek misin?”-ből csupán „gelicen mi?” marad.
-
Egy másik fontos ige, amiről itt beszélnünk kell még a jövő idő kapcsán, az az „olacak”,
kiejtés szerint, és köznyelvi írásmód szerint „olucak”, amely egyszerűen
„lesz”-t jelent. Ugyanúgy használjuk, ahogyan magyarul használnánk a lesz
szócskát. Például: „Gazdag leszek.” – „Zengin olacağım” gyakrabban „Zengin olucam”.
- A használatának egy része
szerintem teljesen egyértelmű, átlagos jövő idejű cselekvésekre alkalmazzuk,
viszont sokkal szélesebb körben, mint magyarul tennénk azt (vagy lehet,
hogy csak ahogyan én tenném, mert emlékszem, hogy nekem ezek a használatok
feltűnőek voltak).
- Például, ha kérdezni akarnál
valamit, simán mondhatod a „kérdezhetek valamit?” helyett azt, hogy „Bir şey soracağım” („Bişey sorucam”) vagyis,
hogy „kérdezni fogok valamit”. Ez szerintem magyarul meglehetősen körülményes,
míg törökül sokkal egyszerűbb. Ugyanígy működik, a „bişey söylicem sana” szó szerint ugye „valamit mondani fogok neked”, megint
csak mi inkább „mondok valamit” használnánk.
-
illetve van még egy forma, amivel olyan gyakran nem találkozni, de azért
előfordulhat, ez a formula pedig a -yor + olacak + személyrag és a -miş + olacak + személyrag.
·
Nézzük előbb a – yor-os formulát!
Példa mondat: „Sana
anlatıyor olacağım”, magyarul ezzel csak annyit mondtunk, hogy „El fogom
neked magyarázni”. viszont a normál „Sana anlatacağım-hoz képest, ez azt a jelentést is magában hordozza, hogy ez a
magyarázkodás folyamatosan fog zajlani a jövő egy adott pontjában.
·
A másik pedig ennek az ellenkezője
úgymond, amikor a jövő
említett pontjában egy már befejeződött cselekményről beszélünk.
Erre a legjobb példa, amikor török légitársaságok leszállás előtt bemondják a
következőt: „… kısa bir
süre sonra inmiş olacağız. Kemerlerinizi bağlayınız….” vagyis „kis időn belül leszállunk. Kössék be az öveiket…”.
Ez utóbbiakat csak megemlíteni
akartam, majd későbbi bejegyzések folyamán még úgyis előkerülnek, de addig is,
ha már témánál voltunk, akkor ne maradjanak ki. Ha kérdéseitek vannak, várom
őket szeretettel! További szép estét!
Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)
Mercedes
Megjegyzések
Megjegyzés küldése