Török Nyelvtan Egyszerűen 8. - A Szükség 1.


A szükség nagy úr, avagy mi kell, mi nem kell törökül? – 1. rész



Mai bejegyzésünkben a „szükség” témáját fogjuk körbejárni a lehető legalaposabban, és a lehető legegyszerűbben természetesen. Akkor kezdjük is el! Több alpontra fogom bontani a különböző kifejezési módokat, hogy minél világosabb legyen a használatuk. 

1. Lazım, Gerek

- Ez az első szükséget kifejező szavaink, amelyek az egyik leggyakrabban alkalmazott „szükség”-ünk. Erősségében nem különbözik a magyar „kell” szavunktól. Ha valahová mennünk kell, valamit vennünk kell, és társai, akkor ezt nyugodtan alkalmazzuk.
- Nézzünk egy példát, hogy lássuk, hogyan épül fel egy mondat ennek a szónak a segítségével!

Benim okumam lazım / gerek.

(Olvasnom kell.)

- Miből áll ez a mondat, és minek mi a funkciója?
·
  benim – enyém => így jelölöm, hogy kinek kell az adott cselekvést elkövetnie. NEM muszáj használni (csak ha hangsúlyozni szeretnék, hogy az ÉN adott cselekvésem szükséges).
·         okumam (okumak ige – okuma + m => mert az enyém) => az igékről az utolsó „k” betűt levágva hozzáillesztjük a személynek megfelelő szócskát. Jelen esetben „m”, mert az én olvasásomról van szó.
·         lazım, gerek – bármilyen rag, jel, toldalék, akármiféle csoda nélkül.

- Miből lehet válogatni?
benim
enyém
senin
tiéd
onun
övé
bizim
miénk
sizin
tiétek
onların
övék

- ezekkel a táblázatban látható szavacskákkal fejezzük ki, hogy kinek a milyen cselekvését akarjuk. Miután ezt kiválasztottuk, kiválasztjuk azt is, hogy az igénk milyen végződést kap!

E/1 – „-m”
okumam, gitmem, gelmem, görmem, göndermem…
E/2 – „-n”
okuman, gitmen, gelmen, görmen, göndermen, beklemen…
E/3 – „- si ; - sı
okuması, beklemesi, gitmesi….
T/1 – „- miz; - mız”
okumamız, beklememiz…
T/2 – „- niz ; - nız”
beklemeniz, okumanız…
T/3 – „ – leri ; - ları”, „- si ; - sı” *
okumaları, beklemeleri, okuması, beklemesi

- És hogyan tagadjuk?

Varázslatosan egyszerű módon. Mutatom is!

Benim okumam lazım / gerek değil.
(Nem kell olvasnom.)

- És hogyan kérdezünk rá? Szintén nagyon egyszerűen!

Benim okumam lazım mı? / gerek mi?
(Olvasnom kell?)

- Viszont! Van egy olyan plusz képessége a „gereknek”, hogy nem csak değil-el tagadható, hanem „yok”-kal is. De! Ilyenkor nem „Benim okumam gerek yok” hanem „Benim okumama gerek yok.”. Tehát, lesz egy részes esetünk az igén (vagy főneven, ha épp mondjuk egy tárgyról beszélünk, ami nem kell nekünk).
- Természetesen ezek a szavak minden igeidőben működnek, tehát van lazımdı, lazım değildi és társai… Gerekkel ugyanez. Rendben! Most, hogy van már némi alapunk, haladjunk is tovább! Hogyan fejezhetjük ki „rendes” igével a szükségességet? Gerekmek. Bizony. Ez a „gerek” szócskánk igésített verziója (lazım szavunk nem kapott ilyet, hála az égnek…). És ebben az a jó, hogy csak ezt az egy szót kell használnunk ahhoz, hogy kifejezhessünk folyamatosságot, igeidőt, meg minden szuperséget. Lássuk, hogyan!

2. Gerekmek

- Semmi trükk nincsen benne szerencsére, tehát az előző „gerek”-es történet nem tévesszen meg senkit, a gerekmek egy teljesen egyszerű ige, amit általában E/3-as formáiban láthatunk a következő módokon például:
- Gitmem gerekir / Gitmem gerekmez. – Mennem kell. / Nem kell mennem. (széles jelenben).
- Gitmem gerekiyor. / Gitmem gerekmiyor. – Mennem kell. / Nem kell mennem. (jelen idő, most).
- Gitmem gerekecek. / Gitmem gerekmeyecek. - Fog kelleni mennem. Nem fog kelleni mennem. (jövő idő).
- Gitmem gerekti. / Gitmem gerekmedi. – Mennem kellett. / Nem kellett mennem. (múlt idő)
- Gitmem gerekiyordu. / Gitmem gerekmiyordu. – Mennem kellett. / Nem kellett mennem. (folyamatos múltban).
- Gitmem gerekmiş. / Gitmem gerekmemiş. – Mennem kellett / Nem kellett mennem. (múlt idő, hallomás – ha nem tiszta ez az anyagrész, akkor ITT megtalálod!).
- Gitmem gerekiyormuş. / Gitmem gerekmiyormuş. – Mennem kell (jelen időben, hallomás – további információ ITT ismét).
- Teljesen egyszerű igeként, szándékunknak megfelelően elragozzuk az előbbi sima „gerekes” pontban elmagyarázott alapszabályok szerint (okumak – „k”-t levágva, hozzáillesztjük a bejegyzés elején bemutatott táblázatból az általunk választott szavacskát, hogy „személyt” kapjon az igénk, és már meg is vagyunk).

3. Gerekli, şart (egyebekben „feltétel, „a must”)

- ez a két szócska még ebbe, a tárgyalt kategóriánkba tartozik. Mindkettő hasonló jelentéssel bír, és pontosan ugyanúgy működik mint például a „gerek” szócska magában.

Senin gitmen gerekli/şart.
(Menned kell.)

- a tagadásuk, illetve kérdésük mindkét esetben a „değil” szócskával és a mi/mı szócskával történik („Bu gerekli değil. – Ez nem szükséges.” ; Bu şart mı? – „Ez szükséges? /Ez feltétel?” ; „Bu gerekli değil mi? – Ez nem szükséges?”).
Itt lenne az első rész vége. Úgy döntöttem, hogy ezt a témát egy előreláthatólag három részes sorozatban fogom tárgyalni, hogy ne egyszerre zúdítsak rátok egy akár tíz oldalasra is duzzadó anyagot. Szokás szerint, ha van kérdés, vagy valami nem egyértelmű, akkor íjratok nyugodtan.

Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)


Mercedes

Megjegyzések

  1. Nagyon szép, köszönöm szépen. Eddig az ilyen leckéket hiányoltam magyarul nagyon.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Miért verik át a török férfiak a külföldi nőket?

Török Nyelvtan Egyszerűen 1. - A széles jelen

Hogyan házasodjunk Törökországban? I/II. - A törökországi papírok