Öt török étek, amit mindenkinek ki kellene próbálnia...

Öt török étek, amit mindenkinek ki kell próbálnia…

 Mondhatnám, hogy „ó, igen átlépve a határt, sőt mi több még otthonról hatalmas rajongója lettem az összes török ételnek, ami ezen a földön megterem, és minden a sarki kebebosnál kezdődött, hogy aztán az Adana Kebabbal teljesedjen ki…”, de akkor kifejezetten nagyot hazudnék, amit meg nem szeretnék.

Úgyhogy inkább úgy fogalmazok, hogy rajongásom meglehetősen lassan alakult ki a török konyha iránt, és az első időkben hónapokat töltöttem Isztambulban úgy, hogy egyszer sem ettem tisztességes török vacsorát. Sőt, mi több… még csak eszembe sem jutott, hogy ilyesmi egyáltalán a világon van, pedig szinte majdnem minden este étteremben ettünk. A miértre itt annyi a válasz, hogy ekkoriban főképp modellekkel voltam körülvéve (ők meg miért is ennének ugyebár…), meg alapvetően nemzetközi társasággal, akik között szinte nem is volt török emberke, így a csodálatos törökországi ételek fontossága pont, hogy Isztambulban sikkadt el a számomra. De azóta jócskán bepótoltam a lemaradást, sőt még listám lett!

1. Kebap vacsora Adanában…

Ha csak annyit írnék, hogy „kebap” az a közelébe sem érhetne ahhoz a vacsorához, amit a felső három szó jelképez. Aki járt már Adanában, és volt ehhez szerencséje, az tudja, hogy egy ilyen vacsora nem csupán abból áll, hogy kaptok két tányért, rajta van az étel, aztán jó étvágyat… Te jó ég… dehogy!

Ez sokkal inkább szertartás, ami folyamán annyiféle dolog kerül két ember elé az asztalra akkor választékban, hogy a jámbor nézelődő azt hiheti, itt éppen legalább hatan fogyasztják a vacsorájukat. De közel sem… Az étkezés salátákkal (természetesen legalább három-négyfélével, és tengernyi másik zöldséggel) nyit, aztán jöhet a forró humusz a tetején lassan olvadozó sajttal, a forró kenyér, a sajttal sült gombák, mellé egy rakı, és maga a főétel még csak most jön. Varázslatos.

2. Sarma

Ez az egyetlen dolog, amit tengernyi mennyiségben képes lennék megenni, de sosem készíteném el. Nálunk férjem édesanyja a sarma készítés avatott mestere, és sosem mernék a babérjaira törni. Teljesen felesleges is lenne, mert sosem lennének ilyen jók, mint amiket ő készít. Frissen, melegen, tetejére egy kis citromlé, mellé joghurt. Varázslatos. Igen. Az összes bekezdés így fogom befejezni, mert egyszerűen nem tudok jobb szót minderre.

3. Kayseri Mantısı

Egyszer egy szép napon úgy döntöttem, hogy aznap estére spenótos, sajttal töltött tortellinit fogok készíteni aznap este vacsorára. Annyira jól sikerült, hogy mantı lett belőle. Szerintem ezzel mindent elmondtam. A török tésztafélék királya, különösen a Kayseriből származó verziója… egy kis salça, a tetejére fokhagymás joghurt és menta, majd olvasztott vajjal megkoronázva…. Fantasztikus.

4. Lokum

Nem kifejezett étel, sokkal inkább tökéletes hájnövesztő, de hát, na… nem lehet mindent egyszerre. Ez a kis édesség a világon elképzelhető szinte összes formában, ízben létezik (egyfajta Gombóc Artúr-effektust lehet érzékelni, ha nagyon rákap az ember… „Melyiket szereted? – A rózsásat, a mentásat, a kereket, a kockát, a simát, a narancsosat, a háromszögletűt…”) valószínűleg mindenki legnagyobb örömére. 

Az pedig a másik kedvencem, amikor a gondosan kiválogatott lokumokat szépen becsomagolják egy díszes kis dobozba, ami legtöbbször olyan szép, hogy fáj kinyitni. Teljesen más minőséget képvisel ez, mint amit a turistáknak ajánlgatnak előre csomagolva például a reptéren. Azokat jobb kihagyni az életünkből.

5. Mercimek çorbası

Ha azt hittétek, hogy valami különlegesség jön, akkor tévedés. Csak egy leves. De még milyen leves… Valószínűleg konyháról konyhára, háziasszonyról háziasszonyra változik, hogy ki mit ad még hozzá az alaprecepthez, de a végeredmény mindig finom lesz. Életem első török levese volt, amit megkóstoltam, és szintén talán az első, amit el is készítettem, így bátran merem ajánlani a legkezdőbb háziasszonyoknak is. A végén némi citromlével, meleg kenyérrel, esetleg egy kis börekkel, és tökéletes lesz.

NEKTEK MI A KEDVENCETEK? 

Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)