„Majd úgyis csadort fogsz hordani!” avagy hulljon le a lepel a leplekről!

Személy szerint ez az egyik legelterjedtebb ilyen „óvaintés” (bár, elég szoros a verseny az „Eladnak majd ott két tevéért meg kecskéért!” című műsorszámmal), figyelmeztetés, netalántán „jó” tanács (biztos vagyok benne, hogy ténylegesen jóságból fakad, természetesen... Hogyne...), amiket különböző verziókban megkaptam az évek alatt török férj mellett, és bevallom őszintén, sokáig nem igazán értettem, hogy milyen reakciót kellene rá mutatnom. Milyen választ adhatnék ezekre, mert bár első pár alkalommal, még felmérgesítettek az ilyesmi megszólalások, addig az évek múltán már eljutottam abba az állapotba, hogy képes mulattatni a butaság. Bár, megfelelő reakciót még továbbra sem tudok adni (szerintem)... Hacsak a pár másodperc néma csöndet bámulással egybekötve (miközben arra gondolok, hogy vajh’ mit mondhatnék neked, drága barátom...) nem tekintjük annak. Leginkább ezért szerettem volna megírni ezt a cikket, hogy ha mást nem, akkor innentől az lesz az ilyen jellegű megszólalásokra a válaszom, hogy elküldöm az illetőnek a linket.

De ássunk egy kicsit mélyebbre puszta viccelődésnél! Mi lapul egy muszlim nő ruhatárában? Mivel mindezek ellenére sokszor kapok normális, tényleg érdeklődő kérdéseket, hogy miért van ez, meg az így, miért hordja ezt az egyik, és miért preferálja amazt a másik hölgy, mivel sokan azt hiszik, hogy „muszlim nő = kendő, csador” ésatöbbi, és az egész ennyire egyszerű. Pedig korántsem az, sőt kifejezetten bonyolult, több tényezős témakör ez. Szóval...mi rejlik a „leplek” mögött? Először is tisztázzuk néhány fogalmat!

Mai kifejezéssel hidzsábot viselő nő

A legnépszerűbb szó talán, ami sokaknak azonnal eszébe jut ezzel a témakörrel kapcsolatban, az a „hidzsáb” (vagy hijab más írásmóddal), amelyet a média gyakran összemos és egyenértékűnek használ a kendő szóval. Tehát, amikor azt írják, hogy „A nő hidzsábot viselt.”, akkor szimplán arra gondolnak, hogy az adott hölgyön kendő volt. Ez a mai nyelvhasználattal, mivel hogy az évezredek alatt ugye a használt szavaink idomulnak a különféle használati módokhoz, néha jelentést is cserélnek, új jelentéstartalmat kapnak, teljesen korrekt. A legtöbb ember kizárólag erre fog gondolni.

Azonban szigorúan nézve, ez nem korrekt értelmezési mód, ugyanis a hidzsáb szó mint olyan egyszer sem jelenik meg a Koránban (az Iszlám szent könyvében) ruhadarabra való utalásként. A hidzsáb inkább egyfajta takarást, függönyt, elválasztást jelképezve olvasható, így sokan eszerint is használják, és nem kizárólag egy ruhadarabot jelent, hanem inkább egy viselkedésmód összessége.

Különböző viseletek, köztük a már említett csador, niqáb és burka

Más népszerű fogalmak közé tartozik a már emlegetett csador, illetve még a burka, valamint a niqáb is (arctakarására szolgáló kendőszerű ruhadarab), és itt érthetjük meg, hogy miért olyan mulatságos, amikor valaki azzal próbál érvelni, és jó tanácsokkal ellátni, hogy miért ne legyen török férjed, mert hogy mellette majd csadort kell viselned. De miért is?

Legfőképp azért, mert a csador nem egy általános „muszlim viselet”, ami mindenkinek „normális” lesz, csak azért mert az illető muszlim és muszlim többségű országban nőtt fel. Nem.

A csador egy-egy bizonyos országra (például Iránra), régióra, népre jellemző, az ő szokásaiknak, életvitelüknek megfelelő ruhadarab (és még ebben az esetben se fogja feltétlen viselni mindenki), tehát, amikor valaki azt mondja, hogy „majd úgyis rád adja a csadort Isztambulban, Izmirben, akárhol, mert a muszlimok már csak olyanok!”, akkor olyan mintha az illető azt mondaná, hogy „Na, összejöttél egy magyar pasassal, innentől neked is kötelező lesz úgy öltözködnöd, mint az örményeknek, hiszen ők is keresztények!”.

Nagyjából ugyanannyi értelme van mindkét mondatnak, és ugyanannyi kapcsolat is van a két mondatrész logikája között. A burkára és a niqáb-ra ugyanez vonatkozik (meg az összes többi ilyen horrorisztikus történetekben megjelenő, teljesen arcot elfedő, hollófekete ruhadarabra, amikkel riogatni szoktak, hogy miket kell majd kényszerből viselni, ott a „Közel-keleten”). Ha valaki itt, Törökországban ilyeneket hordana, azzal tűnne csak ki igazán, nem azzal, hogy nem hordja, illetve pedig az emberek életvitelének pontosan ugyanolyan életidegen lenne ez a viselet, mint amilyen Magyarországon is, és pontosan ugyanúgy az illető külföldi mivoltára asszociálnának az emberek, mint ahogyan mondjuk Budapesten.

Niqábot viselő nők

Mi maradt még nekünk a "leplek" közül? Szót ejthetünk még esetleg a dzsilbábról (vagy jilbab), és a khimárról, amelyek Törökországban szintén nem általános viseletek, de talán már néhol felbukkannak, és lesz esélyünk látni őket helyi hölgyeken (vagy több külföldi muszlim hölgyön) is. Ezekről szúrtam be fentebb képet, hogy láthassuk is, hogy miről ejtettünk itt szót.

De akkor mit hordanak a török nők főképp? Miről lehet felismerni, hogy az adott hölgy nemcsak muszlim, de nagy eséllyel török is?

Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert gyakran látom, amikor Magyarországról jönnek barátok, rokonok látogatni, hogy kezdetben kicsit zavaros az összkép, és sokszor kérdezik, hogy azon a nőn miért van csak kendő, a másikon miért van fekete, hosszú ruha (abaja például, ami egy hosszú, köpeny szerű ruhadarab, gyakran övvel a derekán, változatos színekben, de sokszor feketében látni), a harmadik miért hord ilyesmit, miközben a másik nem...

Szóval, mint korábban már tisztáztuk, a legtöbb muszlim női viselet is változik annak megfelelően, hogy milyen régióból, milyen származású hölgy viseli éppen (ahogyan azt is tisztáztuk, hogy ez mit jelent „csador szemszögből”). De mik az alapszabályok, milyen rendszer mentén jöttek létre ezek a különböző viseletek?

Ez nem olyan egyszerűen megválaszolható kérdés, mint aminek tűnik, mivel sokféle különböző szokásrendszer és hagyomány miatt, ami a muszlim, illetve a muszlim többségű országokat jellemzi, gyakran máshogy értelmezik ugyanazt a szabályt (vagy épp teljesen újakat alkotnak).

A legáltalánosabb szabály, amibe belefut az ember, hogy a nők számára az Iszlám által előírt viselet nem lehet szoros, takarnia kell az alakot, és az arc, kézfej, lábfej kivételével mindennek rejtve kell maradnia, illetve nem lehet parfümözött a viseletünk, és nem lehet mellé sminket használni, mivel ezek teljesen ellentmondanak a „takarás” értelmének ,miszerint „szépítik” a nőt olyan férfiak előtt is, akik előtt takarnia kell magát (ennek megvan egy egész hosszú listája, de lényegében minden olyan férfi, akivel az adott nőnek lehetséges lenne a házasság) – ebből kifolyólag egyébként nem tilos parfümmel és sminkkel „élni”, viszont az Iszlám szerint ezeknek megvan a maga helye, ahol és amikor használhatóak. Viszont ahány ház, annyi szokás... Vannak, akik ennek ellenére azt mondják, hogy nem kötelező a kendő, de illően takarnia kell a ruhának mindenhol, aztán vannak, akik teljesen az ellenkezőjét vallják, és még a nők hangját is az aura részébe (az a rész lényegében, amit takarni kell) sorolják, így azt vallják, hogy a nőnek jobb, ha meg se szólal, nehogy a hangja is csábító legyen. Aztán vannak olyanok, akik szerint a kézfejet is takarni kell, vagy éppen az arcot, vagy a szemeket (vagy mindent egyszerre). Teljesen attól függ, hogy ki hogyan értelmezi a Koránban és a hadíszokban kinyilvánított szabályokat (illetve természetesen van benne egy elég nagy adag politikai tartalom is...).

Általános példa a török kendőviselésre, egy mintás, színes eşarp

De mit láthatunk legtöbbször Törökországban?

Errefelé az országon belül is jellemző a változatosság meglehetősen széles skálán, szóval most nem vállalkoznék arra, hogy bemutassam az összes női viseletet Isztambultól Anatóliáig, hanem arról beszélnék, ami mondjuk egy-egy nagyvárosban gyakran szembe jöhet velünk a helyi lakos hölgyek által.

Eşarp

Törökországban a legjellemzőbb kendőviselet neve az „eşarp”, ami egy négyszögletű kendő, többségében mintás és fényes, selyemszerű anyagból készült. Megkötés után háromszög alakban végződik a hát közepe felé. Vannak egyszínűek is, matt anyagúak is, de a mintás, kissé anyagában fényes darabok a legnépszerűbbek, leggyakoribbak.  Ez alá általában a haj és a kendő stabilan tartására ún. alsókendőt lehet tenni ("bone" törökül), illetve pedig vannak hölgyek, akik egy direkt az erre a célra létrehozott nagy, puffos hajgumikkal tovább púpozzák a kendőjüket (bár, sokan azt mondják, hogy ez tilos az iszlámban, mivel a nő haja nem legyen olyan mint a teve púpja).

Egy felpúpozott kendő

Ezenkívül a „tipikus” török kendőn kívül is vannak még verziók, amiket gyakorta lehet látni az utcákon. Egyszínű, gyakran pamut anyagú, inkább téglalap alakú kendők, amiknek a megkötése más technikát igényel a formája miatt. Én ezeket főképp fiatalabb muszlimákon szoktam látni, míg az első verzió minden korosztályban népszerű. Az arc takarása, niqáb viselése, kesztyű, csador és burka viselése egyáltalán nem jellemző. Isztambulban, illetve keleten szoktam látni, de ezek a hölgyek általában külföldiek, többségében arabok, nem pedig törökök (ezt csak  azért írom le, mert volt már ez ellenvetés, hogy „de én Isztambulban láttam egy csomó burkás, csadoros nőt”... Igen, Istambulban a 16+ millióban van mindenféle kulturális háttért gyakorló illető, lehet ott ennél extrémebb dolgokat is látni.).

Ezekhez a kendőkhöz a többi ruhaviselet meglehetősen változó, például korosztály, munka, vallásosság alapján változik (továbbra is Törökország specifikusan nézzük a helyzetet).

Sokan szorosan követik az Iszlámban lévő előírásokat, amikről már az előbb beszéltünk (tehát nem viselnek nyilvános helyen olyan ruhát, amely megmutatja az alakjuk formáját, rövid, és többet mutatna a testükből, mint a kézfejük és a lábfejük), és egy „ferace” névre hallgató ruhadarabot hordanak, ami lényegében a már említett abaja (vagy abaya) török verziója. Ebből rengeteg féle létezik. Színes, fekete, mintás, öves, kapucnis, deréknál megkötős, cipzáros. Tényleg bármilyen van, mindenki találhat neki tetszőt, az ízlésének megfelelőt.

Egy bézs színű, hímzett "ferace"

Vannak, akik kevésbé szigorúan értelmezik a már említett előírásokat, és a kendők mellé sima hosszabb ruhákat, vagy farmer mellé tunikákat, hosszabb ingeket hordanak, akár még olyat is, ami picit szabadabban hagyja az alkart. Az ő ruhatárjuk lényegében egy teljesen átlagos nő ruhatárja, annyi különbséggel, hogy kendőt viselnek meg mellé. Általánosságban arra szokott ügyelni mindenki, hogy még ilyen ruhákban se legyenek túl nyilvánvalóak az idomok vagy hogy a fenék ne maradjon „szabadon”, de ettől függetlenül lehet látni olyanok hölgyeket is, akik csak a kendőre figyelnek, és minden más előírást szabadon értelmeznek. Vagy van, aki a hétköznapi életben odafigyel, de például az esküvőjén kicsit „szabadabbra” engedi az előírásokat. Ilyet rengeteget látni esküvőkön például Törökországban, nem csak a vendégek körében, hanem főképp menyasszonyokon, akik bár kendőt viselnek, de a menyasszonyi ruhájuk kiadja az alakjukat, és mellé vastag sminkréteg takarja az arcukat, és parfümfelhő lebeg körülöttük (ami szintén tilos az iszlám előírásai szerint mint már korábban említettem).

Egy másfajta gyakran látott kendőviselési mód Törökországban, fekete alsókendővel

Mindenki hord kendőt?

Ezzel elértünk ennek az írásnak a végére, ahol már csak egy fontosabb részletről szeretnék még említést tenni. És ez maga a kendőviselés. Sokak fejében az a kép él Törökországot említve, hogy itt a nők kendőt hordanak, és pont. Vége. Teljesen átlagos, kivitelezhető, sőt, már-már elvárt dolog, semmi probléma soha nem adódhat belőle, hiszen ez egy „muszlim ország” (amúgy nem, mert Törökország egy szekuláris állam államvallás nélkül, szóval a muszlim ország megnevezés teljességgel helytelen), itt ez olyan normális, mint máshol felvenni egy új farmert.

Na, ez nem így van. Nagyon nem. Hosszabban fejtegetni itt nem lenne hely, illetve nem is ez a fő témánk, de Törökországban hosszú évekig az a már-már paradoxon állt elő, hogy női lakosság többsége muszlim volt, de mégis tiltott volt kendőt viselni az élet különböző színterein, ezzel komoly döntésre kényszerítve sok a kendőt saját választásként viselő nőt szerte az országban. Munkahely vagy kendő? Egyetem van kendő? Sokak nem voltak valódi döntéshelyzetben. Ez a szituáció a közel múltban változott, azonban most egy az előző folyamattal ellentétes tendenciát figyelhetünk meg, ami sokakban aggodalmat kelt. De ennek ellenére még így is rengeteg nő küzd olyan problémákkal, hogy a munkahelye csak kizárólag kendő nélkül alkalmazza például. 

Aztán mindezek ellenére ott van még ennek a diskurzusnak a fordított oldala is. Sok helyen továbbra is családi hagyományokon alapuló elvárások miatt veszik fel a kendőt (vagy vetetik fel velük inkább), és sokan egész életükben küzdenek a viselésével, és a viselése miatti társadalmi elvárásokkal, amiket a világ rájuk vetít ezáltal.

Szóval, a látszat ellenére, ez egy nagyon komplex kérdéskör még egy muszlim többségű országban is mind kulturálisan, mind pedig politikailag, és mind pedig ha egy-egy közösségre levetítve nézzük hagyományos szempontból. 

Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)