10 mondat, amit egy török férfival párkapcsolatban élő lány sokszor hallhat...

10 mondat, amit egy török férfivel párkapcsolatban élő lány sokszor hallhat…

Nem mindet, természetesen, és nem mindenkitől jönnek ezek (tisztelet a kivételnek, ugye), de a következő mondatok közül már szerintem mindnyájunkat megajándékoztak legalább eggyel (szerencsésebbeket pedig akár már mindegyikkel) „jó szándékú” rokonok, családtagok, gyanakvó ismerősök vagy… Félidegenek és a szomszéd néni, akik több mint valószínű, hogy még a sarki kebabost sem ismerik, de ellenállhatatlan vágyat éreznek többnyire a híradóból és egyéb rendkívül színvonalas forrásból hozzájuk érkező információ áradat veled való megosztására…

Természetesen csakis a saját érdekedben, hiszen ők látják, hogy mennyire veszélyesen élsz. És remélik, hogy megdöbbentő tényeik majd végre felnyitják a szemedet, és keresel egy „rendes férfit”. Legyen az akármilyen állatfaj is.

1. „Ugye, tudod, hogy ott a nők háziállat számba vannak véve?”

Természetesen.

Én is rendszeresen ülök a konyhában, és macskaként a napi lokum betevőért nyávogok a páromnak, mint jó háziállat, remélve, hogy ma is megszán, és este hazatér egy nagy doboz Tatşen lokummal. Hát, hogyne ne lennék ezzel tisztában?

Viccen kívül, szerintem ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, pontosan ezért itt is megragadnám az alkalmat, hogy nyomatékosítsam emberekben, hogy: nem, nem azért lesz valaki rossz ember, mert török vagy arab vagy tibeti vagy timbuktui.

Nem azért fogja bántalmazni a családját, mert x nemzetiség van az útlevelében feltüntve az „állampolgárság” címszó alatt. Nem azért fog ódivatú, „neked kuss, te nő vagy!” címzetű elveket vallani ismételten, mert ő akármilyen nemzetiségű vagy vallású, hanem kizárólag azért, mert szimplán rossz ember. Nem rossz török, nem rossz arab, nem rossz kínai. Hanem ember, aki rossz dolgokat cselekszik, és pontosan ugyanúgy előfordulhat ilyesmi egy magyar férfitól, mint egy bármilyen másiktól, mert mindenhol vannak nem normálisak.

Tessék, csak megtekinteni a magyarországi családon belüli áldozatokról szóló statisztikákat, és lehet megdöbbeni, hogy miken megy át több százezer nő (már, aki eljut odáig, hogy erről beszélhet) egy manapság piedesztálra emelt, „hófehér”, keresztény társadalomban, ahol lassan az van reklámozva, hogy semmi rossz nem történhet (ha meg történik is, azt nem mi csináltuk). Aki meg ezt nem képes felfogni, azzal értelmes embernek amúgy sincsen sok beszélgetni valója J.

2. „Nem félsz, hogy eladnak száz kecskéért vagy tevéért?”

Teljes mértékben kikérem magamnak – én legalább tízezret érek. Ennek alverziója, amikor meg vannak róla győződve, hogy Törökország valami Holdon túli táj, ahol az emberek a végtelen sivatagban menetelnek tevéik hátán Szulejmán parancsára. Ami pedig a tevéket illeti, én eddig talán maximum hármat láttam, és ők sem érezték magukat túl őshonosnak Kappadókia tavaszias időjárásában, ami akkor finoman szólva sem volt gatyarohasztó.

De egyébként nem vicc. Ilyesmi jellegű kérdéssekkel rendszeresen bombázzák török ismerőseimet külföldiek, ez pedig elő is vezeti következő pontunkat, ami pedig nem más mint az…

3. „Ugye tudod, hogy a törököknek több feleségük lehet?”

Itt azért szoktam értékelni a közoktatás felcsillanó fényét a sötét éjszakában, miszerint legalább annyit megjegyzett a delikvens történelem órán melegedve (legalábbis nálunk tananyag volt annó), hogy az iszlámban egy férfinek (ha az illető megfelel bizonyos követelményeknek, és az első feleség engedélyét is bírja) négy felesége lehet maximálisan. Atatürkig már nem juthatott el, így ismeretei közül a teljes szekularizációs folyamat kimaradhatott, de semmi probléma… Ha annyit hallod ezt a mondatot, mint én hallottam, akkor megtanulod értékelni az élet apró örömeit, és mellé csak annyit felelsz: Igen. És én leszek a negyedik, inşallah.

4. „De hiszen ők az ellenségeink voltak!”

Na, akkor kapcsolod ki a Szulejmánt de azonnal! Végtelen Szerelemről meg ne is álmodjál, Burak Özçivit is az ellenséged! Csakhogy tudd…

És ez nem vicc, én ezt a mondatot többször is megkaptam, hogy ez nem zavar-e engem (először nem is értettem)… hiszen a rettegett Százötven Év alatt a Magyar Királyság mennyit szenvedett, és igazából Trianon is ezért volt (!), és lényegében a végére odajutunk, hogy simán kiokoskodja, hogy én személyesen meggyalázom az egész magyar történelmet.

Nem, nem állok szóba ilyen emberekkel amúgy. Általában ez az első és utolsó alkalom is az eszmecserére.

5. „De ő muszlim! Nem? Nem félsz?” - és egyéb vallási tárgykörbe tartozó kérdések…

Az ilyen jellegű kérdéseket azért imádom különösen, mert teljesen tapintatlanok, teljesen ostobák, és észre sem veszik, hogy mit kérdeznek, és hogy én azt hogyan értelmezhetem, mert teljesen alapnak veszik, hogy a te vallásod x vallás, jelen esetben a kereszténység valamely ága, aminél az iszlám csak rosszabb lehet (hiszen látták a híradóban, és ott csak az igazat mondják, nem?). Miközben ez nem feltétlenül van így.

Bele sem gondolnak, hogy akitől ilyet kérdeznek az éppen lehet, hogy muszlim (ugyanez állhat itt bármilyen vallásra is), és egy aprócska kérdéssel, már teljesen sértő véleményt nyilvánítottak mindennemű valódi ismeret nélkül…Arról nem is beszélve, hogy ez rendkívül sértő bárkinek a párjára vagy férjére nézve is.

Nem oké. Nagyon nem. Lehet erről normálisan is valójában érdeklődni. 

6. „Én tudom, hogy a muszlim férfiak hogyan bánnak a nőkkel.”

Elég kiterjedt kapcsolati hálód lehet, ha többszáz millió férfit ismersz egyesével, ilyen mélységben. Gratulálok, remek PR-os válhat még belőled egy nap.

7.”A török férfiak megcsalják a nőket, és háremet tartanak!”

Még szerencse, hogy itt, Magyarországon, az Igazság és Hűség Földjén semmi rossz nem történhet, és a megcsalás fogalmát érteni sem értik, hiszen nem létezik. Nem is értem, milyen fogalmi keretek között sikerült ezt a kérdést megfogalmaznod.

8. „Házicseléd leszel!”

Ilyenkor mindenkit meg szoktam nyugtatni: ne aggódjanak, bejárónő jár hozzánk. És ha esetleg tovább aggódnának: ő sem cseléd.

9. „Csak az állampolgárságodat/vízumot akarja!”

Vannak ilyen fiúk valóban, főképp a nyaraló övezetekben (bár, ha tudnák milyen fáradságos és pénznyelő folyamat egy külföldi házasságkötés, vízumigénylés meg társai, biztos, kétszer meggondolnák magukat…), de aki az ő mesterkedésüket nem szúrja ki, az meg is érdemli, erre nem nagyon lehet mást mondani. A saját életembe pedig végképp nem tudom „importálni” ezt a mondatot (én családi rokonoktól kaptam ezt meg) egyszerűen annyira ostobaság.

10. „Majd házasság után kimutatja a foga fehérjét!”, „Majd később meglátod, most még minden rózsaszín!”

Igen, azelőtt meg éveket vár, csakhogy egyszer végre jól megverhessen, házi cseléddé tegyen, rosszul bánjon velem, megcsaljon… és természetesen beszerezze a maradék három feleséget is mellém J. Ez ilyen mindent összefoglaló, végszó „okosság” szokott lenni, azzal a rejtett jelentéssel (általában azután, hogy az összes fenti mondatot elpuffogtatta), hogy „te, kis hülye nem is ismered a saját párodat/férjedet, de bezzeg én… én láttam őket a Blikkben! Tudom, mi megy ott!”.  

Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy ne lennék tisztába azzal, hogy a családon belüli erőszak, nők elleni erőszak mind Magyarországon, mind pedig Törökországban (meg a világ számos más pontján is) probléma. Ez az írás nem erről szólt, hanem inkább csak az ilyen jellegű kérdések abszurditására próbáltam rávilágítani J.

+ 1. „Az arab pasik olyan cukik!” – kacsintós fej vagy „Neked arab a barátod?” – csodálkozik.

Ez az egy, amin nem tudok túllendülni, és valószínűleg soha nem is fogok tudni… eleinte még volt, akit kijavítottam, és elmagyaráztam neki, hogy ő sem grúz például, csak azért mert az is kereszténység dominálta népcsoport (az egyiptomi kopt keresztényeket vagy más keresztény arab csoportokat már fel sem merném hozni – az meghaladna minden csodálkozást valószínűleg…), ma már csak szimplán elfojtok egy halovány sírást a bensőmben, és azonmód beszüntetek minden kommunikációt az illetővel. Ne raboljuk egymást idejét. Teljesen felesleges.

Valakinek még valami ikonikus kérdés, amit esetleg többször is hallott?

Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)