Török Nyelvtan Egyszerűen 8. - A Szükség 1.
A szükség nagy úr, avagy mi kell,
mi nem kell törökül? – 1. rész
Mai
bejegyzésünkben a
„szükség” témáját fogjuk körbejárni a lehető legalaposabban, és a
lehető legegyszerűbben természetesen. Akkor kezdjük is el! Több alpontra fogom
bontani a különböző kifejezési módokat, hogy minél világosabb legyen a
használatuk.
1.
Lazım, Gerek
- Ez az első szükséget
kifejező szavaink, amelyek az egyik leggyakrabban alkalmazott „szükség”-ünk.
Erősségében nem különbözik a magyar „kell” szavunktól. Ha valahová mennünk kell,
valamit vennünk kell, és társai, akkor ezt nyugodtan alkalmazzuk.
- Nézzünk egy példát,
hogy lássuk, hogyan épül fel egy mondat ennek a szónak a segítségével!
Benim okumam lazım / gerek.
(Olvasnom kell.)
-
Miből áll ez a mondat, és minek mi a
funkciója?
·
benim – enyém => így jelölöm, hogy kinek kell az adott
cselekvést elkövetnie. NEM muszáj
használni (csak ha hangsúlyozni szeretnék, hogy az ÉN adott cselekvésem
szükséges).
·
okumam (okumak ige – okuma + m => mert
az enyém) => az igékről az
utolsó „k” betűt levágva hozzáillesztjük a személynek megfelelő szócskát. Jelen
esetben „m”, mert az én olvasásomról van szó.
·
lazım, gerek
– bármilyen rag, jel, toldalék, akármiféle csoda nélkül.
-
Miből lehet válogatni?
benim
|
enyém
|
senin
|
tiéd
|
onun
|
övé
|
bizim
|
miénk
|
sizin
|
tiétek
|
onların
|
övék
|
- ezekkel a táblázatban
látható szavacskákkal fejezzük ki, hogy kinek a milyen cselekvését akarjuk.
Miután ezt kiválasztottuk, kiválasztjuk
azt is, hogy az igénk milyen végződést kap!
E/1 – „-m”
|
okumam,
gitmem, gelmem, görmem, göndermem…
|
E/2 – „-n”
|
okuman,
gitmen, gelmen, görmen, göndermen, beklemen…
|
E/3 – „- si ; - sı”
|
okuması, beklemesi,
gitmesi….
|
T/1 – „- miz; - mız”
|
okumamız, beklememiz…
|
T/2 – „- niz ; -
nız”
|
beklemeniz,
okumanız…
|
- És hogyan tagadjuk?
Varázslatosan egyszerű
módon. Mutatom is!
Benim okumam lazım / gerek değil.
(Nem kell olvasnom.)
-
És hogyan kérdezünk rá? Szintén
nagyon egyszerűen!
(Olvasnom kell?)
-
Viszont! Van egy olyan plusz képessége a „gereknek”, hogy nem csak değil-el tagadható, hanem
„yok”-kal is. De! Ilyenkor nem „Benim
okumam gerek yok” hanem „Benim okumama gerek yok.”. Tehát, lesz egy részes esetünk
az igén (vagy főneven, ha épp mondjuk egy tárgyról beszélünk, ami nem kell
nekünk).
-
Természetesen ezek
a szavak minden igeidőben működnek, tehát van lazımdı, lazım değildi és
társai… Gerekkel ugyanez. Rendben! Most,
hogy van már némi alapunk, haladjunk is tovább! Hogyan fejezhetjük ki „rendes”
igével a szükségességet? Gerekmek. Bizony. Ez a „gerek” szócskánk
igésített verziója (lazım szavunk nem kapott ilyet, hála az égnek…). És
ebben az a jó, hogy csak ezt az egy szót kell használnunk ahhoz, hogy
kifejezhessünk folyamatosságot, igeidőt, meg minden szuperséget. Lássuk, hogyan!
2.
Gerekmek
-
Semmi trükk
nincsen benne szerencsére, tehát az előző „gerek”-es történet nem
tévesszen meg senkit, a gerekmek egy teljesen egyszerű ige, amit általában
E/3-as formáiban láthatunk a következő módokon például:
-
Gitmem
gerekir / Gitmem gerekmez. – Mennem kell. / Nem kell mennem. (széles
jelenben).
-
Gitmem gerekiyor.
/ Gitmem gerekmiyor.
– Mennem kell. / Nem kell mennem. (jelen idő, most).
-
Gitmem gerekecek.
/ Gitmem gerekmeyecek.
- Fog kelleni mennem. Nem fog kelleni mennem. (jövő idő).
-
Gitmem gerekti.
/ Gitmem gerekmedi.
– Mennem kellett. / Nem kellett mennem. (múlt idő)
-
Gitmem gerekiyordu.
/ Gitmem gerekmiyordu.
– Mennem kellett. / Nem kellett mennem. (folyamatos múltban).
-
Gitmem gerekmiş. / Gitmem gerekmemiş. – Mennem kellett / Nem kellett mennem. (múlt idő,
hallomás – ha nem tiszta ez az anyagrész, akkor ITT megtalálod!).
-
Gitmem gerekiyormuş.
/ Gitmem gerekmiyormuş.
– Mennem kell (jelen időben, hallomás – további információ ITT ismét).
-
Teljesen egyszerű igeként, szándékunknak megfelelően elragozzuk az előbbi sima „gerekes” pontban
elmagyarázott alapszabályok szerint (okumak – „k”-t levágva,
hozzáillesztjük a bejegyzés elején bemutatott táblázatból az általunk
választott szavacskát, hogy „személyt” kapjon az igénk, és már meg is vagyunk).
3. Gerekli, şart
(egyebekben „feltétel, „a must”)
- ez
a két szócska még ebbe, a tárgyalt kategóriánkba tartozik. Mindkettő hasonló
jelentéssel bír, és pontosan ugyanúgy
működik mint például a „gerek” szócska magában.
Senin gitmen gerekli/şart.
(Menned
kell.)
- a
tagadásuk, illetve kérdésük mindkét esetben a „değil”
szócskával és a mi/mı szócskával
történik („Bu
gerekli değil. – Ez nem szükséges.” ; Bu şart mı?
– „Ez szükséges? /Ez feltétel?” ; „Bu gerekli değil mi? – Ez nem szükséges?”).
Itt
lenne az első rész vége. Úgy döntöttem, hogy ezt a témát egy előreláthatólag három részes sorozatban fogom
tárgyalni, hogy ne egyszerre zúdítsak rátok egy akár tíz oldalasra is
duzzadó anyagot. Szokás szerint, ha van kérdés, vagy valami nem egyértelmű,
akkor íjratok nyugodtan.
Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)
Mercedes
Nagyon szép, köszönöm szépen. Eddig az ilyen leckéket hiányoltam magyarul nagyon.
VálaszTörlés