Mi kell a tartózkodási engedélyhez?

Mi kell a „sima” tartózkodási engedélyhez vagyis a „kisa dönem turist amacli ikamethez”?

Először is tisztázzuk, hogy ezt ki és mire kérheti. Ezt az „ikametet” az kérheti, akinek röviden se kutyája, se macskája Törökországban, tehát nincs ott férje, gyereke, családja, egyeteme, ingatlana, tudományos kutatása, ásatása vagy bármije, csak egyszerűen valamilyen oknál fogva szeretne ott tovább tartózkodni, mint 180 napban 90 nap. Értelemszerűen ezzel dolgozni, munkát vállalni TILOS. Ezzel valóban csak tartózkodni lehet. És kebabot enni. Meg müezzint hallgatni. 

Mi kell hozzá? Nézzük előbb a legegyszerűbb dolgokat!

- 4 darab biometrikus, színes igazolványkép, amely 6 hónapnál nem régebbi. Ebből egy példányt töltsetek fel arra a laptopra, számítógépre, amiről a jelentkezést fogjátok leadni, mert jelentkezéskor is fel kell tölteni rögtön.

- Az útlevél másolata. Egy fénymásolat az adatos oldalról, és utána minden olyan oldalról, ahová vízum van pecsételve.

- Biztosítás. Ezt célszerű a leghamarabb megkötni, mert, ha ez megvan, akkor már tudtok is jelentkezni rögtön (csak ennek az adatai kellenek a jelentkezéshez, a police numarasi, illetve yenileme no.), és a többi iratot majd a köztes időben be is tudjátok szerezni. Egyszerű, magánbiztosításról van itt szó. Nem egy nagy összeg, nekem egy abszolút teljeskörű, megbízható biztosítónál egy évre durván 10 ezer forint volt. És ezzel utána nem kell foglalkozni (csak amikor lejár értelemszerűen). Arra kell figyelni, hogy amikor megkötjük, akkor pontosan lefedje majd azt az időtartamot, amire a tartózkodási engedélyt kérjük!

- Igazolás arról, hogy van elég pénzed. Teljesen logikus kérés, hiszen, azt kérvényezzük, hogy 6 hónapig/1 évig/2 évig (ezekre az időtartamokra lehet kérni ezt a fajta ikametet) Törökországban tartózkodhassunk egy olyan engedéllyel, amivel nem tudunk dolgozni.

De mennyit is kérnek? A hivatalos mérce szerint egy hónapra 500 dollár az elfogadandó fedezet, vagyis egy éves engedély esetében 6000 dollárt kell bemutatni. Ezzel kapcsolatban rengeteg visszás információ van, „hogy neki nem kérték”, „ő meg kevesebbet mutatott be és mégis elfogadták neki” meg társai.  A legjobb, ha megpróbálunk ennek megfelelni. Ennek igazolására a legkönnyebb megoldás egy török bankszámlának (ami a miénk természetesen) a bankszámlakivonata.

- Hogyan nyitunk bankszámlát?

Elsőként elvándorlunk egy „vergi dairesi-be” (a helyi NAV kb.), és igénylünk 10 perc alatt egy adószámot, majd ezzel vagy órákkal később vagy pedig másnap elmegyünk a tetszőleges bankba (ha rögtön mennénk, akkor nem látnák még a rendszerben az adószámunkat és nem tudnánk számlát nyitni – been there, done that.).

A bankban aláírunk tízezer oldalnyi papírt (néhány esetben másnapig várni kell, hogy engedélyezzék a számlanyitást egy külföldinek, és néhány esetben ezt meg is tagadhatják! Tőlem a Yapikredi megtagadta, viszont az Isbankasi nem, így őket ajánlom), majd a TRY mellé nyitunk egy USD számlát is (ez két másodperc szó szerint), és oda eljuttatjuk a vagyonunkat, majd erről kérünk valami szépen aláírt bizonyítékot, és jók vagyunk.

- Lakhatás igazolása. Ez mindenkinek más lesz, mivel attól függ, hogy saját lakásban éltek-e ott vagy albérletben. Nálunk párom saját lakása esetében ez úgy zajlott, hogy elmentünk a közjegyzőhöz (ott NOTER néven lelhetőek fel), és kértünk egy „taahhütname” („szerződés” kb.) nevű iratot (kb. 50-55 líra az ára ennek) ikamethez (rögtön tudták, hogy minek kell ez, szóval nem kell magyarázkodni), ami lényegében azt tartalmazza, hogy én is ott élek az x adott lakásban ezentúl, és ő ezt mint tulajdonos aláírja.

- Ezeken kívül kell még a kinyomtatott jelentkezési lap, az útlevelünk eredetiben, és a zsebünkbe nagyjából még 135 dollár és 89 líra (ez egy két éves turist amacli kisa dönem ikamet díja jelenleg, egy évesre értelemszerűen kevesebb. Valahol 575 líra környékén van + magának a kártyának az ára, ami a 89 tl.).

Nagyjából az egész ügyintézés helyzettől függően ezer líra körüli összegbe fog kerülni (plusz a bemutatandó összeg, de az ugye nálunk marad).

És ezután mehetünk a randevúra.

Nálunk ez úgy nézett ki, hogy bementünk egy kis irodába, az ott ülő úriember elvette a papírjaimat, majd közölte, hogy "erre amúgy tud adni kétéves tartózkodásit is" (én egy éveset írtam a jelentkezésre), én mondtam, hogy rendben, úgy legyen, és pár aláírással később nagyjából 10 perccel később már mehettünk is utunkra. Értelmszerűen máshol, hogy működik, nem tudom, ez Adanában volt. A papírjaimat különösebben nem vizsgálták meg, ilyen interjú, "vizsgálat", kérdezősködés, semmi nem volt. 

Ezt követően már csak várni kellett. 

ITT tudtok ikametre jelentkezni. 

Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)