Közeleg a Ramadán... avagy mi történik a böjti hónap idején?
A ramadán (vagy törökül
ramazan) igazán különleges hónap a
muszlim világ életében, és tetőtől talpig felborítja a hívők napjait... Bár,
ezt senki nem bánja igazán, mert egy kivételes időszak kezdődik meg ezzel,
aminek nem muszlim hívőként is a részese lehet minden érdeklődő, mivel ebben a
hónapban olyan események történnek, ami semelyik másik hónaphoz nem fogható. Ezáltal
mindenki számára kifejezetten izgalmas élménnyé válhat.
De mi is a ramadán?
Szigorúan a definíciót
nézve, a ramadán a böjt hónapja, az iszlám által használt naptár (Hicrî Takvim) 9. hónapja
egészen pontosan, az az időszak, amikor a Korán, az Iszlám szent könyve
elkezdett „megmutatkozni”, hogy majd az emberek javára lehessen, így ilyenkor a
hívők huszonkilenc, harminc napos böjtöt tartanak, amit a végén a három napos „Ramazan bayramı”
zár le (vagy „Cukorünnep”).
De miről is szól a ramadán?
De miről is szól a ramadán?
- Arról, hogy nem iszunk, nem eszünk napkeltétől napnyugtáig – jöhetne rögtön a válasz, de sajnos az általános nézettel ellentétben ez helytelen, vagy inkább nem teljes válasz.
Miért is van ez? Először is, a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem napkeltétől, hanem a hajnali imától
számítódik az aznapi böjt kezdete. Ez legfőképp azért fontos, mert a két
időpont között akár több óra különbség is lehet. Például a mai napon, Adanában
a hajnali ima (törökül sabah namazı) időpontja
hajnali 4:46, míg a nap 6 óra után kel fel, tehát, aki böjtölni szeretne, annak
4:46-kor már be kell fejeznie az evés-ivást, és 6 órakor már bőven nincs
ilyesmire lehetősége. A naplemente helyett pedig célszerű inkább az esti ima (akşam namazı) időpontját
meghúzni másik határvonalként, mivel az aznapi böjtöt ténylegesen akkor kell
megtörni.
De miért nem csak a nem evésről,
nem ivásról szól ez? Mert ennél több
mindenre kell odafigyelnie a hívőnek, aki ténylegesen böjtölni szeretne. Ez
pedig nem csak a test tisztaságát (böjt alatt az étkezés és ivás mellett
kerülni kell a dohányzást és a testi kapcsolatot is még házastársak között is),
hanem böjt alatt (legalább ilyenkor) az elme tisztaságát is jelenti. Tehát, oda
kell figyelni a gondolatokra, a kiejtett szavakra, kerülni kell a káromkodást,
a verekedést, a pletykát, és minden ilyen negatív természetű cselekvést (amit
egyébként amúgy is kerülnie kellene). Ezen kívül is pedig ajánlott a „világi”
cselekvések helyett kicsit elmélyülni, ennek eszköze pedig ramadán alatt
fokozottan, az ima.
Ebben
az időszakban lehetőség van „teravih
namaz”-t végezni. Ez kizárólag egy ramadán alatt végzett ima fajta, az esti
imát követő időszakban, és leginkább a hossza (meg a fentebb elmondottak)
különbözteti meg a rendes imaidőben végzett imától, mivel tízszer olyan hosszú
mint például a hajnali ima (húsz rekátot
jelent ez egészen pontosan), hogy igazán segítse az elmélyülést a böjti hónap
során.
Ez
különösen az „elrendelés éjszakáján”
(Kadir Gecesi törökül) fontos, mivel
ez az iszlám legszentebb éjszakája, amely a ramadán utolsó tíz éjszakájának
valamelyikén kap helyet. A Korán első
szúrái ekkor érkeztek a Prófétához, így ilyenkor különösen fontosak az imák és
fohászok.
Szóval,
szerencsésebb esetben felkelünk, és már vár is minket vagy, azt aki böjtöl, az
elkészített sahur (hajnalban, a böjt kezdete előtt, a hajnali imát jelző ezan hangja előtt elfogyasztott
reggeli)... kevésbé szerencsés esetben, nekiállunk reggelit készíteni hajnali
háromkor (vagy kinél hánykor célszerű, ugye ez változik attól függően, hogy
éppen hol böjtölünk helyileg, „országilag”, földrészileg), majd pedig
igyekszünk le is gyúrni azt a torkunon, sok-sok folyadékkal kísérve
emlékeztetve magunkat arra, hogy kifejezett szándékunk van a böjtre (a szándék
nagyon fontos). Célszerű ilyenkor tápláló, hosszabb idő alatt felszívódó,
fehérje alapú táplálékot magunkhoz venni, máskülönben nagyon nehéz lesz a
következő nap... Ezt követően ki imádkozik, más pedig rögtön aludni megy, hogy
felkészüljön a következő napra.
Ahogy
közeledik az este, mindenki egyre izgatottabban (vagy inkább türelmetlenebben
és éhesebben), várja, hogy megszólaljon az imára hívó ezan hangja. Amikor ez megtörténik lehet megtörni a böjtöt.
Változó, hogy ki mivel teszi ezt meg, hagyományilag
nagyon ajánlott a datolya például. De egy pohár víz is megszolgálja a
célját, ha épp csak ez van. Ezután következik az esti ima imádkozása, majd
pedig az iftár (a böjt megtörésének
vacsorája), de vannak, akik csak megtörik a böjtöt, és nem imádkoznak – ez
változó személyenként. Ezt követően, lehet imádkozni esténként a „teravih” imát. Jellemzően a nagyobb
mecsetekben sokan összegyűlnek, mivel ezt az imát ajánlott csoportban végezni
(de egyedül is lehet, természetesen), szóval sokaknak ez a rendszeres program
egy része ramadán ideje alatt.
Ebben
az időszakban sok helyen rendeznek nagy, nyilvános iftárokat, ahová bárki
csatlakozhat, turistaként, vendégként mindenképp érdemes ellátogatni egy ilyen
eseményre, ha módunk van rá – különleges
élmény.
HOGYAN VISELKEDJÜNK TURISTAKÉNT
RAMADÁN IDEJE ALATT?
Fontos
előre tisztázni, hogy senki nem várja az
átlag turistától (meg az átlag felettitől sem), hogy ő is böjtöljön csak azért, mert az országban tartózkodik
(ennek fő oka, hogy teljesen értelmetlen lenne ilyesmit elvárni bárkitől is
vallásilag), szóval igazság szerint, hogyha például valaki egy olyan
környezetben van, ahol kevésbé vallásosak az emberek, ezáltal nem böjtöl
mellette senki, és ő sem tesz tudatos erőfeszítést arra, hogy érdeklődjön a
ramadán iránt, akkor annak az illetőnek sok minden nem fog megváltozni az
életében csak azért, mert böjt van. Maximum annyiban, hogy előfordulhat, hogy több éttermet, üzletet talál zárva, és
minimálisan odafigyel, hogy nem eszik, iszik mindenhol nyilvánosan (de ez is
inkább „belső szolidaritásból”, nem pedig azért, mert jön a rendőrség, és
elvisz). Szóval, összességében nem kell aggódni, ramadán alatt is érdemes turistaként bejárni Isztambult például.
Voltatok már ramadán alatt böjtöt
tartó országban? Milyen volt?
Kövessetek Instagrammon ITT még több érdekességért és tartalomért! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése